A butella magyar népi cserépedény. Hagyomány szerint névre szól, alkalmakra készíttették a fazekasokkal. Névnapra, szülinapra, évfordulókra, egyedi szövegekkel, személyre szabottan készültek pálinkás edények, butellák. Évszám és készítő neve , néha a megrendelő neve is szerepelt a megajándékozott neve mellett. Vicces, pajzán népi rigmusok nem ritkán, gyakran át is vették ezeket egymástól a fazekasok.
Ezek a zöld cserépedények porózusak, nem mindennapi használatra készültek. A képen látható darab is porózus. Pálinkát kínálni alkalmas természetesen, de tárolni nem ajánlatos benne, arra a kőcserép edények valók. Akinek ilyen céljai vannak, annak elkészítem kőcserép változatát is.

Összegyűjtöttem néhány butellaverset, hátha valaki kedvet kap rendelni egyet a sógora nevenapjára ;-), vagy választani egyet karácsonyra a https://ajandek-keramia.hu/uzlet/ oldalról.

A Magyar Néprajzi Lexikonból: a verses felirat egyik népi válfaja, pálinkásbutélia oldalára írt alkalmi rigmus. A klasszikus epigramma egyik kései leszármazottja;  (Igyunk, aki angyala van, A bankónak nagy döge van; Igyunk ebből nagyot, hosszút!…). A butellaverset a lapos, zsebbevaló pálinkás butella (butykos), ritkábban cserépkulacs oldalára írta a mester; innen az edény tréfás neve: daloskönyv, zsoltároskönyv stb.  (Szegény vagyok, semmim sincsen, Ez a butykos minden kincsem; Ez butellát kérded kié? Szekeres István uramé…). Hasonló módon verselik meg magát az edényt is (Zöld butella az én nevem, Ha jó pálinka van bennem. Ha pálinka nincsen bennem, akkor csak cserép a nevem) és kívánnak tréfás átkot az esetleges tolvajra (Ki ez butélának szorul lopására…). A butellát a bordalokban megénekelt többi edényhez hasonló tiszteletben részesítik (Butellám, pálinkás butellám, Neked leveszem a sapkám…). A többi felirat, szintén a bordalokhoz hasonlóan, a búfelejtő (De ha eztet nyalogatom, Elfeledem sok bánatom…), felvidító (Azért vettem, hogy míg élek, Sok jó víg napokat éljek!…), gondolkozásra (Nézz a butykos fenekére, Ott az élet bölcsessége!…) és munkára serkentő (Ha ezt a zsebbe tehetem, A dolgomat jól elvégzem…) hatásról ír, esetleg utal a barátságra is (Készíttette nem magának, Hanem sok jóbarátjának…). A butellaversek között elvétve találunk komolyat, mely esetleg a → sírfeliratra emlékeztet (Első palotád volt rengő bölcsőd fája, Utolsó házad lesz koporsód deszkája…). – Irod. Tömörkény István: Feliratos agyagedények (Népr. Ért., 1912); Korek József: Népi humor az alföldi butellákon (Puszták népe, 1947).

ezeken kívül még néhány a saját gyűjtésből:

-Igyál sokat belőle, de nehogy az eszed elmenjen tőle!
-Bőséggel öntözd az szép magyar virágot, hogy soha ki ne szárítassék a Kárpátok földjéből!
-A jó magyar pálinkának nincsen párja, egyedül van, mint magyar a világban!
-Orvosság ez akármilyen nyavalyára, erős mint a háromszor varrt csizma szára, szilva körte cseresznye, éljen a haza! egészségünkre!

1.

Párlat, mely születéstől halálig elkísér,

Áldás, mely magában hordozza végzetét,

Lélekig nem hatol el semmi így.

Ima, mely mormolja önmagát.

Nincs, mi a napfényt így hozza eléd,

Karácsony, új év nélküle mit sem ér,

Adj hálát Istennek mindezért.

2.

Aki ebből ittál ne hidd hogy banális, utána ha fingasz kiég a gatyád is!

3.

A ……………. pálinkából

Jókat lehet inni,

Meglátjátok a „dalvíztől”

Senki nem fog sírni.

4.

Barátság és szeretet, egyik mint a másik, pálinkával együtt egészségre válik!

5.

Bor és pálinka, egyik mint a másik okosan használva egészségre válik.

Sokszor az embernek legjobb orvossága, de csak annak, aki okosan

használja!

6.

Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba

gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!

7.

Adjon az Isten három bét, három efföt, három pét: Bort, búzát,

békességet, fűt, fát, feleséget, pénzt, pipát, paripát, egy butella

páinkát!

8.

Orvosság ez akármilyen nyavajára, erős mint a háromszor varrt csizma szára.

Szilva, körte, cseresznye, egészségünkre! Éljen a haza!

9.

A pálinkához érni kell,

E nemes ízhez férfi kell.

Magyar ember magyar italt

igyon, hogy ha mindig kitart.

Isten adjon egészséget,

Bort, búzát, meg békességet!

És sok finom pálinkát!

10.

Hagyd a múltat, csak törődj a mával,

S igyál pálinkát még egy kupicával!

Közismert tény, akinek van jó pálinkája

Azt szereti a barátja, szomszédja, komája.

11.

Ha kemény tél és hideg van,

Dideregsz, vacogsz és fázol.

De garantáltan felmelegedsz

Ha egy jót pálinkázol!

Mert a pálinka egy tüzes nedű,

Aki issza, kigyúl belül!

12.

A jó házipálinka egy csodaszesz!

Az ember attól csak bölcsebb lesz!

Én is igencsak bölccsé váltam,

Mert már sokféle pálinkát próbáltam.

13.

„Álmaim kéklő egén,

Gyümölcsfáim tetején,

Pálinka, szerelmem, légy az enyém!”

14.

„Egy kupica reggelire, abból bajod nem lehet,

A magyarnak csak ez adhat ihletet.”

15.

” Van benne minden.

Egy kis én, egy kis ő.

Életek és bölcsességek.

Komolyság és humor.

Vidámság és szomorúság.

Múlt, jelen, jövő.

Minden, ami külön-külön

elviselhető.

De együtt maga a valóság.”